Levél … egy nőtől

a Láthatatlan monokli

Már jó ideje készülök, hogy a láthatatlan monokliról írjak. Egy olyan oldalról, ami családon belüli
erőszakról, annak egy ‘láthatatlan’ formájáról szól – a verbális erőszakról. A rágalmazásról és szidalmakról, a megbélyegzésről, megfélemlítésről és megaláztatásról.

Most itt az apropó, mert elolvastam az oldalon egy levelet

Egy levelet nem a nőknek, hanem egy nőtől

Egy olyan kétségbeesett nő levelét, aki retteg és nem érti, hogy hogy került ilyen helyzetbe – hogy lehet, hogy az, akivel összekötötte az életét, most rettegésben tartja, semmibe veszi és megalázza őt.

Szomorú és elgondolkodtató a levél, ahogy a többi írás is, az oldalon elhelyezett illusztrációk is – nők és férfiak képei – monoklik helyett megbélyegző szavakkal kidekorálva.

Tudom, hogy sokan élnek így és azt is, hogy kevesen tudnak / mernek kilépni egy ilyen helyzetből. Az üzenetem elsősorban hozzájuk szól, hogy tudják, nem ez a normális. Hogy tudják, nincsenek egyedül és hogy van segítség és van másik út. Hozzájuk szólok és biztatom őket: NE HAGYJÁTOK magatokat!