Elérkezett a 40. születésnapom. Na nem ma, már lassan egy hete. Azóta küzdök, hogy egy épkézláb bejegyzést összehozzak. Valahogy nem akart összeállni, de talán most. Szóval hogy telt el ez a 40 év? Jó gyorsan, ahogy mondani szokták. 20 éve hihetetlenül távolinak tűnt, pedig mintha csak tegnap lettem volna 20. Sokszínű volt? Kalandos? Tartalmas? Egyesek szerint igen – persze minden csak viszonyítás kérdése. Ha egyszer visszanézel, biztos azt gondolod majd, hogy kimaradt valami. Na de előre kell nézni. Mint az ember aki leugrott a tetőről:
“Eddig minden rendben …”
A hétvégén ünnepeltünk, ki a névnapját, ki a szülinapját. A legszebb ajándék az volt, amikor M. a meghatottságtól sírva ölelt meg bennünket:
Olyan jó, hogy mindenkinek ünnep van!