kérdések és válaszok

Érezted már, hogy látsz olyan dolgokat, melyek még be sem következnek? Nem jövőbe látásról meg mindenféle katasztrófák előrejelzéséről beszélek. Arra gondolok, hogy ugyan nem tudod megmondani, mikor és hogyan fog bekövetkezni, de tudod, hogy a környezetedben élő emberek egymásra találnak, vagy éppen útjaik elválnak, mielőtt ők maguk ezt csak sejtették volna. Velem gyakran előfordul ilyen. Néhány személyiségteszt után, aminek az eredményeit persze nem feltétlenül kell szentírásnak venni, elég jól rá tudok hangolódni mások érzéseire. Hűű ez is elég misztikusan hangzik. Semmi extra, csak az empátiára gondolok. Nincs ebben semmi különös, csak figyelek azokra akik körülvesznek.
Most viszont valami egész mással szembesültem. A jövő sötét ködbe vész, a múlt viszont feltárul mint egy titkos kamra ajtaja. Nem a következményeket látom, hanem az okokat. Hogy miért érzel, gondolkodsz úgy, ahogy. Mintha a lelkedbe látnék? Talán ha jobban ismernélek, de nem. Csak mert ugyanazt érzem, és ugyanúgy gondolom.
És akkor villan be, hányszor próbáltam átrágni magam ezeken a kérdéseken, hogy rendezzem életem. És a válasz, amit hiába kerestem, ott volt végig, csak nem tudtam ?vagy nem mertem? kimondani, egyszerre olyan természetesen hangzanak a számból, mintha a végtelen bölcsesség birtokában lennék. Mintha tükörbe néznél és hirtelen a lelked mutatná az arcod helyett.
Hirtelen választ adtam/kaptam a kérdéseimre.